“Karinthy Frigyesnek, úri-magának, az embernyi embernek, De kicsit talán a Kálomistának is küldöm, azzal az Instanciával, hogy ne átallaná elolvasni ezt a nekem-kedves Poémát, minden irányban.
Nyár, A régi vágyam egyre jobban Lobban, De vár még, egyre vár. Kár Így…
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
